3. fejezet - "B" verzió

Ji Won

Éppen beszélgettünk a drágámmal, mikor csengettek. Biztos megjött GD és Kevin.. Felnéztem az órára. Öt óra lesz öt perc múlva. Mikor beléptek, régi barátokként köszöntötték a Super Junior tagjait, majd hozzám és a nővéremhez léptek.
- Szia, Kevin Woo vagyok. Koreaiul Woo Sung Hyun - mosolygott rám a cuki fejű srác. Kezet ráztam vele, és bemutatkoztam. Aztán jött a maffia kinézetű gyerek.
- Szia, én G-Dragon vagyok, egyébként meg Kwon Ji Yong - rázott velem kezet. Bemutatkoztam neki, majd mindnyájan leültünk beszélgetni.
- Kevin, mesélj egy kicsit magadról! - kérte In Jung, mire Kevin elmosolyodott, és belekezdett.
- Hát.. Amerikában, pontosabban San Franciscoban születtem, és ott is éltem tizenöt éves koromig. Tagja voltam az iskolai kórusnak a Monte Vistában. Tizenöt évesen kiköltöztünk Koreába anyával és a nővéremmel, Deannával. Először Xing-es voltam, de kiléptem, még a U-Kiss debütálása előtt négy hónappal, és azóta tag vagyok. Egyébként anyanyelvi szinten beszélem az angolt és a koreait. Hoon szerint szeretek sokat beszélni..
- Hát, azt látom - nevettem, és Yesunghoz bújtam.
- Miket nem szeretsz?
- A vékony alkatomat, azt, hogy a fura pillanatokon mindig nevetek, a bogarakat és a szellemeket..
- De hát szellemek nem is léteznek! - vágott közbe Leeteuk, mire Kevin döbbenten nézett rá.
- De! Igenis léteznek!
Jaj, ne már.. Most ezen fognak elkezdeni veszekedni? Semmi kedvem ezt hallgatni..
- Elég, fiúk! Szerinted nem léteznek, szerinted meg igen. Maradjunk ennyiben, jó? - léptem gyorsan közbe, mielőtt kitör a harmadik világháború. Leeteuk csak bólintott, de közben véletlenül, az állával jól fejbe vágta a nővéremet..
- Aúú! Ez fájt!
- Ne haragudj - puszilgatta nevetve a barátnője fejét, mire In Jung elnevette magát, és a barátjához bújt. Ekkor Yesung a fülembe suttogott.
- Figyelj.. Nem megyünk fel?
- De, mehetünk - bólintottam, és mindketten felálltunk.
- Bocsi, skacok, de mi felmegyünk - szólalt meg mellettem, mikor már a kezemet fogta. Aztán elindultunk felfelé, majd bementünk az ő szobájába, mert kifejezetten azt akarta, hogy oda menjünk.
- Miért jöttünk fel? - vontam kérdőre kedvesen. Ő csak rám nézett, majd elvigyorodott.
- Tudod.. Egy kicsit szerettem volna veled kettesben lenni - vigyorgott rám, és az ölébe kapott.
Én válaszul csak megcsókoltam, mire ő ledobott az ágyra, és fölém hajolva csókolt meg. Egy kisebb csókcsata alakult ki közöttünk, amelynek eredménye egy repülő ing és egy női felső volt. Ekkor hirtelen észbe kaptam, és eltoltam magamtól.
- Nem túl gyors ez egy kicsit? - kérdeztem, és magamra húztam a takarót.
- Tudod, mióta várok arra, hogy téged szerethesselek? Nagyon régóta, csak nem volt hozzá elég bátorságom, hogy elmondjam.. Féltem, hogy elutasítasz - mondta remegő hangon Yesung.
- Tudod, mit? Nemsokára eldöntöm, mit szeretnék, csak előbb elmegyek lezuhanyozni - mondtam, és magamra vettem a felsőmet.
- Rendben.

Yesung

Abban a percben, mikor kimenni láttam a kedvesem, úgy éreztem, teljesen hülye vagyok. Miért csináltam ezt? Talán tényleg túl gyors volt. De hát én már mióta szeretném őt a karjaimban tartani, érezni a szívverését, a pulzusát, megcsókolni őt, és látni, hogy boldog.. Ezt mind megkaphatná, ha nem lenne ilyen makacs. Vagy csak engem vezérelnek túlságosan is a hormonjaim? Nem tudom..
Amint kiment, abban a percben én is elmentem zuhanyozni. Elég sok ideig bent voltam. Miután végeztem, gyorsan magamra kaptam a boxeremet, és leültem az ágyamra, kezemben a laptopommal. Megnéztem a kedvenc oldalaimat, aztán filmet kerestem estére, ha szükség lenne rá. Éppen megtaláltam a megfelelőt, mikor benyitott a szobámba Ji Won.
- Bejöhetek? - kérdezte félénken, mikor meglátta, hogy egyetlen gatya van csak rajtam.
- Persze - mondtam elvörösödve, és rögtön elindultam keresni valami gatyát. De ekkor Ji Won utánam szólt.
- Hagyd csak, nem lesz rá szükség.
Döbbenten megfordultam, és a mosolygó barátnőmmel találtam szemben magam. Ott állt, tőlem alig két centire, egy rövidnadrágban és egy topban.. A szívem hevesen vert.
Ekkor ő átölelte a nyakam, és megcsókolt. Visszacsókoltam, és felkaptam az ölembe. Újra az ágyon kötöttünk ki, és én újra fölé hajoltam.. Ő ekkor a mellkasomat kezdte el simogatni. Hirtelen megszakítottam csókunkat.
- Biztos, hogy akarod? Ha nem akarod, nem szabad siettetnünk.. Elég az, ha szeretjük egymást.
Egy picit sem volt bizonytalan: rögtön rábólintott a kérdésemre. Magához húzott, és megcsókolt. Elkezdtem levenni róla a felsőjét.. (A többit meg sejtitek szerintem.)

3. fejezet - "A" verzió

In Jung

Olyan délután öt körül befutott Kevin és G-Dragon. Kicsit ideges voltam az első találkozás miatt, mint mindig, hiába tudtam, hogy nem esznek meg. Mikor beléptek az ajtón, elállt a lélegzetem. Teljesen más emberekre gondoltam, mint akiket most látok!
Nem tudtam, melyik melyik, de az egyik inkább látszott maffiának, vagy valami ilyesminek, mint egy normális koreai srácnak. A másiknak nagyon zabálnivaló arca volt. Úgy sejtettem, hogy G-Dragon a "maffia", Kevin meg a cuki srác.
Szóval, beléptek, és köszöntek mindenkinek. Mivel már a Super Juniorral ismerték egymást, ezért csak nekem és a húgomnak mutatkoztak be.
- Szia, Kevin Woo vagyok. Koreaiul Woo Sung Hyun - nyújtotta a kezét felém az aranyos fejű srác. Ezek szerint jól tippeltem.
- Örvendek a szerencsének, én Lee In Jung vagyok.
- Szia, én G-Dragon vagyok. Az eredeti nevem Kwon Ji Yong.
- Örvendek a szerencsének, én Lee In Jung vagyok - ismételtem meg magam. Még jó, hogy nem a bandáikkal jöttek.. Hatszázszor már unalmas lenne elismételni ugyanazt.
Miután a húgom is bemutatkozott, leültünk a nappaliban, és beszélgetni kezdtünk.
- Kevin, mesélj egy kicsit magadról! - kértem, mire a srác rám mosolygott és bólintott.
- Hát.. Amerikában, pontosabban San Franciscoban születtem, és ott is éltem tizenöt éves koromig. Tagja voltam az iskolai kórusnak a Monte Vistában. Tizenöt évesen kiköltöztünk Koreába anyával és a nővéremmel, Deannával. Először még Xing-es voltam, de kiléptem, még a U-Kiss debütálása előtt négy hónappal, és azóta tag vagyok. Egyébként anyanyelvi szinten beszélem az angolt és a koreait - magyarázta, és sokszor elmosolyodott. - Hoon szerint szeretek sokat beszélni..
- Hát, azt látom - vágott közbe Ji Won, és nevetett. Közben Yesunghoz bújt.
- Miket nem szeretsz? - kérdeztem.
- A vékony alkatomat, azt, hogy a fura pillanatokon mindig nevetek, a bogarakat és a szellemeket..
- De hát szellemek nem is léteznek! - szólalt meg mellettem hitetlenkedve Leeteuk.
- De! Igenis léteznek - méltatlankodott Kevin.
- Elég, fiúk! Szerinted nem léteznek, szerinted meg igen. Maradjunk ennyiben, jó? - szólt közbe Ji Won. Erre Leeteuk bólintott..
- Aúú! Ez fájt - fogtam a fejem, mert az állával véletlenül belevágott egyet. Ezen mindenki elkezdett nevetni.
- Ne haragudj - puszilgatta a fejemet.
Elnevettem magam és hozzábújtam. Ekkor mocorgást láttam Yesung és Ji Won irányából.
- Bocsi, skacok, de mi felmegyünk - mondta a fiú, és elindult a húgommal a lépcső felé. Aztán tovább beszélgettünk.
- G-Dragon, mesélj te is kicsit magadról!
A fiú halványan elmosolyodott, aztán bele is kezdett.
- Nem túl érdekes az életem. Szöulban születtem, és van egy nővérem is. A Kjonghi Egyetem posztmodernzene-szakán tanulok jelenleg is. Beszélem az angolt és a kínait is a koreai mellett. A Big Bang vezetője vagyok. Szeretem a tetkókat, és van is néhány. Például itt a vállamon a Dragonball Z-ből ismert sárkánygömb, a jobb alkaromon meg ez a rajz, amit nem is tudom, ki készített.. Talán valami Keith.. Nos, mindegy is. Volt néhány botrányom, de ezekbe nem mennék bele. Röviden ennyi.
Hűha! Nem mondom, furcsa egy fiú. No, de mindegy is..

*** Négy órával később ***

- Úristen, ennyi az idő? Mi léptünk.. Vagyis én lépek - köszönt G-Dragon, és köszönt mindenkinek. Már indult volna az ajtó felé, mikor Kevin megállította.
- Várj! El tudnál vinni engem is haza?
- Persze!
Kevin is elköszönt tőlünk, és együtt kiléptek az ajtón. Donghae kikísérte őket. Mi Leeteukkal már elindultunk felfelé.
- Kinek a szobájába menjünk? - kérdeztem elbizonytalanodva.
- Mehetünk az enyémbe is - kacsintott rám a fiú, mire én elmosolyodtam. Mikor beértünk, bezártuk kulcsra az ajtót, és rögtön bezuhantunk az ágyba.
- Oooollllyan álmos vagyook - ásítottam, mire Leeteuk magához ölelt.
- Én is. De nekem még nincs kedvem aludni!
- Hanem akkor mihez van kedved? - kérdeztem gyanakodva. Ő rám sandított, majd eltolt magától, hogy rám tudjon nézni.
- Ehhez! - hajolt felém, és megcsókolt, majd egy csókcsata kíséretében levette a felsőm..

2. fejezet - "B" verzió

Ji Won

Miután Yesunggal együtt közöltük mindenkivel, hogy szerelmesek vagyunk egymásba, és hogy együtt vagyunk, mindenki roppant boldog volt. Mindannyian mosolyogva gratuláltak nekünk, de Kyuhyun arcán észrevettem, hogy a mosolya alatt ideges valamiért. Sejtettem, hogy miért..
A gratulációk fogadása végén mindenki elkezdett "tevékenykedni". Heechul, Kangin, Shindong és Ryeowook twisterbe kezdtek, Eunhyuk táncolt, Siwon evett, Sungmin zenét hallgatott, Kyuhyun pedig tévézett.. Pontosabban a képernyőt nézte, gondolatban teljesen máshol járt az esze. Ekkor odalépett mellénk Donghae.
- Köszi, haver - mosolygott rá Yesung, és megszorította a kezét. Donghae válaszul csak rákacsintott.
- Nincs mit! Amúgy csak annyiért jöttem ide, hogy ha keresne valaki, mondjátok már meg neki, hogy nemsokára jövök.. Felmegyek Leeteukhoz és In Junghoz, közölni velük, hogy ti együtt vagytok, és, hogy Kevin és G-Dragon jönnek ma ide.
Bólintottunk. Donghae ekkor feltűnés nélkül felment az emeletre. Aztán beszélgetni kezdtünk Yesunggal.
- Valami nincs rendben Kyuval. Te is észrevetted? - aggódtam barátunkért. Yesung nem nézett rá, de tekintetemből sejtette, hogy mire gondolok. Megszorította a kezem.
- Nyugodj meg, csak szerelmes.. Majd elfelejti a nővéredet! Hiszen ő nem tud úgy ránézni, mintha a szerelmére nézne.. De én sajnálom őt, hogy őszinte legyek.
Elfordítottam tekintetem, és Yesungra néztem. Ő biztatóan rám mosolygott, aztán témát váltott.
- Szerinted melyikőjük fog nyerni? - mutatott a twisteresekre. - Szerintem.. A legesélyesebb erre Ryeowook jelenleg.
- Szerintem pedig Heechul - vigyorogtam, miközben a twistereseket figyeltem.
Éppen elkaptam az említett srácnak szánt instrukciót..
- Heechul! Bal kéz, piros! - adta ki az utasítást az aktuális pörgető, Shindong.
És ekkor összeesett.
- Ne máár! Pedig rád fogadtam.. - suttogtam, mire Yesung nevetni kezdett. Vele együtt nevettem, mikor a lépcsőn megjelent Donghae, nyomában Leeteukkal és In Junggal.
- Khhm, mindenkitől figyelmet kérnék - köszörülte meg a torkát Leeteuk. Ekkor mindenki félbehagyott mindent, és rá figyelt. Hiába próbáltam volna Yesunghoz szólni, őt ilyenkor nem lehet kizökkenteni a koncentrálásból. Biztos hozzászoktak ahhoz, hogy a vezetőre figyeljenek.
- Egy nagyon fontos dolgot szeretnék bejelenteni.. - és ekkor jelentkezett valaki. - Igen, Ryeowook?
- Csak nem együtt vagytok In Junggal? - húzgálta fel-le a szemöldökét. Leeteuk erre elvigyorodott.
- De aranyooos - mondta Sungmin, bevetve a szokásos "aegyo"-ját. Nem hiába az a "címe", hogy Aegyo King. Már éppen ugrottam volna fel örömömben, mikor üvegtörést hallottam. A zaj forrására néztem, aki történetesen a mi Kyuhyununk volt. A kezében lévő üvegpohár már nem volt a helyén, de a keze megtartotta a formáját. Arcán egyszerre volt látható döbbenet és fájdalom. Majd, szépen lassan felállt, és felrohant a szobájába. Lent dermedt csend volt. Majd hirtelen In Jung megindult felfelé, de Leeteuk elkapta.
- Ne menj utána. Ezzel tulajdonképpen megsértett téged - ragadta meg nővérem kezét, de ő kitépte a sajátját a barátja kezéből. Majd, a lépcsőn állva válaszolt újra.
- Sajnálom, de ő a legjobb barátom.. Meg kell értened! Különben sem tudnék rá máshogy tekinteni.. Jól tudod, kié a szívem.
Leeteuk alig láthatóan bólintott, és a nővérem felrohant úgy, ahogy csak bírt. Lentre hallottuk a dörömbölését és ordibálását.
- KYU, NYISD KI! KÉRLEK, NYISD KI! NE CSINÁLD EZT! NINCS ÉRTELME.. CHO KYUHYUN, AZONNAL NYISD KI AZ AJTÓT! - visszhangzott a dermedt hangulatú nappaliba a lány hangja. Majd hallottuk, hogy megszűnik a dörömbölés és az ordibálás, és sejtettük, hogy beengedte. Leeteuk leroskadt, és az arcát kezébe temette. Odamentem hozzá, és leguggoltam mellé.
- Nyugi, nincs semmi baj - próbáltam nyugtatni, mikor hirtelen elvette kezeit arca elől. Kicsit hátrébb mentem, mert furán hatott volna, ha ilyen közel vagyok egy olyan emberhez, akinek van barátnője, és aki ráadásul az én nővérem, és mindezt a saját barátom láttára.
- De hát Kyuhyun mindent elront.. Miért teszi ezt? Miért?! MIÉRT?! - ütötte a térdét, mire lefogtam a kezét.
- Nyugodj már meg! Hűtsd le magad. Bízol a nővéremben?
Figyelmesen hallgatott, és csak bólintott. Folytattam.
- És ugye, tudod, hogy ő soha sem tudná Kyuhyunt ÚGY szeretni?
Megint csak bólintott.
- Na, akkor. Aggodalomra semmi ok! Nyugodj meg, jó? - mosolyogtam rá, és megszorítottam a kezét. Megint bólintott, és megszorította a kezem. Felálltam, és visszamentem Yesunghoz. Ő csak ámuldozva nézett rám.
- Csodálatos vagy! - hüledezett.
- Nem is - pirultam el. Ekkor megfogta a kezem.
- De, az vagy! Ne vitázz velem!
- Nem vagyok az - vigyorogtam, és kinyújtottam rá a nyelvem.
- Ezt még megbeszéljük!
Ekkor hirtelen felbukkant In Jung, a nyomában Kyuhyunnal. Amint megláttam őket, rögtön odamentem hozzájuk.
- Na, mi újság? Rendben vagytok? - kérdeztem a nővéremet, aki csak bólintott.
Visszamentem Yesunghoz - újra. Aztán láttam, hogy Leeteuk felé megy a nővérem. Láttam, hogy elbeszélgetnek, aztán In Jung odabújik hozzá. Elmosolyodtam, és én is odabújtam Yesunghoz. Kicsit meglepődött, de azért átölelt.
- Tudod.. Felmehetnénk filmet nézni, vagy valami mást csinálni.. Csak te és én - suttogta a fülembe a szavakat, amik mosolyra késztettek.
- Felőlem mehetünk.. De mikor?
- Nemsokára!

2.fejezet - "A" verzió

In Jung

Leeteukkal egészen délutánig fent maradtunk a szobájában. Beszélgettünk, olvastunk, nevettünk és megnéztünk egy filmet, aminek a címe 100 days with Mr. Arrogant volt. Nagyon aranyos volt, nekem tetszett. Közben végig a fiú mellkasán feküdtem. Éreztem heves szívdobogását, mellkasának le-fel mozgását.. És nagyon örültem, hogy itt van nekem. A film után megnéztem, mennyi az idő.
- Jesszusom! Délután négy óra van - döbbentem le, és az egyik szekrény beépített, egész alakos tükre elé álltam. A pólóm és a hajam igazgatása pár percbe került. Ekkor a fiú, akit szeretek, mögém állt, átölelte a derekamat, és a fülembe súgott két szót: "Gyönyörű vagy". Teljesen elpirultam, majd szembe fordultam Leeteukkal. Szemében láttam azt a furcsa csillogást, ami jelezte, hogy igazán szeret engem. Aztán megcsókoltam, amit ő örömmel fogadott. Ekkor nyitott be a szobába Donghae. Rögtön szétrebbentünk. A fiú felhúzta a szemöldökét, és a barátomra nézett.
- Nocsak, nocsak! Ezt mikor óhajtottátok közölni? - vonta kérdőre viccesen.
Mi - természetesen mindketten paprikavörösre gyúlt arccal - elkezdtünk hablatyolni ilyen-olyan közbejött dolgokról. Végül is Donghae leintett, és ő szólalt meg.
- No, mindegy. Majd a többieknek is elmondhatnátok. Végül is nem ezért jöttem be. Két fontos dolgot kellene megbeszélnünk.
- Az, amit tegnap mondtam neked, benne van? - kérdezte izgatottan Leeteuk. Érdekesen néztem rá, mire ő angyali fejjel rám mosolygott.
- Nyugi, mindent a maga idejében - intette le újra Donghae. - Na, belekezdhetek?
Bólogattunk mindketten, mire a barátunk közölte az újdonságokat.
- Szóval, akkor első fontos dolog: most jöttem rá, hogy ti együtt vagytok.
- Ne mondd már - néztem felfelé, mire elmosolyodott, aztán folytatta.
- Második dolog: van még egy párunk!
Én csak döbbenten néztem, Leeteuk pedig.. Máshogy reagált.
- Igen! Igen! Tudtam, hogy elintézed - ujjongott, és már majdnem Donghae nyakába ugrott.
- Kik azok? - néztem rájuk gyanúsan. Elmosolyodtak.
- Yesung éééééééééééééés.. - húzta az agyamat Leeteuk. Egy picit megijedtem, mert tudtam, hogy a húgom szereti az említett fiút.
- ÉS?! Bökd már ki!
- Ji Won!
Először teljesen lesokkolódtam, aztán elmosolyodtam, majd én is elkezdtem ujjongani.
- Úristen! De örülök! Le is megyek sok boldogságot kívánni..
Már éppen indultam, mikor Leeteuk a derekamnál fogva leültetett maga mellé az ágyra, majd intett barátjának, hogy folytathatja.
- Harmadik dolog: ma jönne ide karácsonyra a U-Kiss, de mivel dolguk volt, ezért nem tudnak jönni. De Kevin azt mondta, beugrik, viszont a többiek nem nagyon tudnak. Ezt nem részletezném, mert semmit nem tudok róla.
Újra ledöbbentem. A többi k-pop ikont nem nagyon ismertem, csak az SNSD-t, egy véletlen folytán.
- Ezen kívül G-Dragon is beugrik a Big Bang-ből. Neki ma van fellépése a közelben, azért tud eljönni, a többiek meg valahol Szöultól két-három órányira vannak.. Na, de mindegy. Szóval, ma beugrik Kevin és G-Dragon. Na, de most gyertek le, gratuláljatok a Yesung-Ji Won párosnak, és jelentsétek be ti is! - vigyorgott Donghae, mikor látta, hogy ásítok egyet a hosszú monológja miatt.
Lementünk Donghae nyomában a többiekhez. Négyen egymás hegyén-hátán voltak, mert twistereztek, a többiek tévéztek, ettek, zenét hallgattak, táncoltak vagy beszélgettek. Yesung és Ji Won egymás mellett ültek és nevetgéltek. Látszott köztük az a szerelem, amit már mi is láttunk, mikor még külön voltak. De mivel a mi kultúránkban a többiek előtt illetlenség szerelmeskedni, ezért megmaradtunk normális felekként. Így lehetett az is, hogy nem fogtam Leeteuk kezét, miközben jöttünk lefelé a lépcsőn.
- Khhm, mindenkitől figyelmet kérnék - köszörülte meg a torkát Leeteuk. Mindenki elhallgatott, és rá figyelt. Biztosan hozzászoktak, hogy a vezetőjükre hallgassanak. - Egy nagyon fontos dolgot szeretnék bejelenteni.. Igen, Ryeowook?
- Csak nem együtt vagytok In Junggal? - húzogatta a szemöldökét. Leeteuk elvigyorodott.
- Juuj, milyen aranyooos - csinálta a szokásos "aegyo"-it Sungmin.
Csörömpölés hallatszott. Ekkor megpillantottam Kyuhyunt. Az üvegpohár kiesett a kezéből, de a keze ugyan úgy maradt, mint mikor még egyben volt a pohár. Arcán döbbenet és fájdalom elegye látszott. Ekkor felállt, és felment a szobájába. Mindenki őt nézte. Nem törődve semmivel, utána rohantam.. Vagyis csak próbáltam, mert Leeteuk megragadott.
- Ne menj utána. Ezzel tulajdonképpen megsértett téged - fogta meg a kezem, de én kirántottam, és már csak a lépcsőről szóltam vissza neki.
- Sajnálom, de ő a legjobb barátom.. Meg kell értened! Különben sem tudnék rá máshogy tekinteni.. Jól tudod, kié a szívem - mosolyogtam rá halványan, és egy percig farkasszemet néztünk. Majd, alig láthatóan bólintott.
Felrohantam, de nem tudtam bemenni Kyuhyun ajtaján. Teljes erőmből dörömböltem az ajtón, és üvöltöttem, mint egy idióta. Teljesen hülyén viselkedtem, de nem érdekel. A legjobb barátomat nem akarom elveszíteni.
- KYU, NYISD KI! KÉRLEK, NYISD KI! NE CSINÁLD EZT! NINCS ÉRTELME.. CHO KYUHYUN, AZONNAL NYISD KI AZ AJTÓT! - üvöltöttem teli torokból, és kitartóan ütöttem az ajtót. Ekkor hirtelen kivágódott az ajtó, és megjelent a dühös Kyuhyun.
- Mit szeretnél?! - kérdezte idegesen.
Kicsit megszeppentem, de azért visszavágtam.
- Csak beszélni szeretnék veled, vagy már azt sem lehet?!
Ekkor egy picit visszafogottabban mondta, hogy "Gyere be", és félreállt az utamból. Bent leültem az ágyára, és vártam, hogy mellém üljön. De ő ehelyett az ablakhoz állt, ami előttem volt. A fény miatt nem láttam arcát. Biztos erre játszott rá.
- Figyelj.. - sóhajtottam. Nem igazán tudtam, hogyan kezdjek bele. - Én nem akartalak téged megbántani. Tudod, hogy te vagy a legjobb barátom, és örökre az is maradsz. Ha megutálsz is, mindig az maradsz.. De meg kell értened engem is. Nem tudok rád másképp tekinteni.. Csak mint egy barátra, érted? Nem tehetek róla.. Leeteukot szeretem, bárhogy is fáj. És kérlek, miattam ne utáld meg, hiszen ő nem tett semmi rosszat..
Hiába beszéltem, Kyu mintha meg se hallotta volna. "Jó, ha te így, akkor én is így" gondolattal elindultam az ajtó felé..
- Várj!
Megfordultam, és pont farkasszemet néztem a szoba másik végében álló Kyuhyunnal. Arca fájdalmat tükrözött.
- Én.. Nem is tudom, mit mondjak. Tudod, hogy szeretlek.. Igen, ÚGY is. De nem tehetek ellene, ha te Leeteukot szereted.. Szóval, ne haragudj rám - mondta, és lehajtotta a fejét. Elindultam felé, és átöleltem. Ő is átölelt.
- Akkor most már minden rendben, ugye? - mosolyogtam rá.
- Igen. És még egyszer, ne haragudj - mosolygott vissza rám.
Elindultunk lefelé. Mikor leértünk, mindenki kérdezgette, hogy rendben vagyunk-e. Bólintottunk, válaszoltunk igennel.. Én pedig rögtön odamentem Leeteukhoz.
- Na, mi újság van? - kérdezte tőlem félhangosan.
- Semmi.. Kicsit meg volt sértődve, de megpuhítottam - mosolyogtam, mire barátom felvonta a szemöldökét. - Egy öleléssel, nyugi.
Láthatóan megkönnyebbült. Odabújtam hozzá, mivel tudtam, hogy a többiek úgy sem figyelnek.
- Úgy szeretlek!
- Én is, In Jung, én is téged.

1. fejezet - "B" verzió

Ji Won

A legjobb barátommal, Donghaevel beszélgettem és viccelődtem fenyőfadíszítés közben. A többiek is egymással beszélgettek és poénkodtak. Ez volt az első karácsonyom a Super Juniorral, és a nővéremnek is. Ő elgondolkodva állt, kezében egy doboz műanyag, fehér gömböt tartva. Már éppen készültem odamenni hozzá, mikor Kyuhyun oldalba bökte.
- Hééé, In Jung! Ne csak állj itt, hanem segíts a díszítésben!  - hallottam a fiú hangját. Ekkor Leeteukra néztem: láthatóan bosszús volt. Köztudott volt, hogy Leeteuk szerelmes a nővérembe, a nővérem pedig belé. Csak hogy ezt pont az érintettek nem tudták.. Később az idősebb fiú már a csúcsdíszt rakta fel. Még szinte semmi nem volt a fán, de ő már felrakta azt.. Bizonyára ez járhatott egy másik ember agyában is, mert meghallottam a hangját, amitől szívem hevesebben vert.
- Később nem értél volna rá.. - szólt közbe Yesung. Ha jól hallottam, a hang a hátam mögül jött. Tehát ő a hátam mögött van, és ha egy kis szerencsém van, engem bámul.. Görcsbe rándult a gyomrom, és erőt vett rajtam a megfelelési kényszer. Ekkor hallottam Leeteuk hangját.
- In Jung, kicsit arrébb tudnál menni? Köszi - mondta, miközben a nővérem vállát megkocogtatta. Meg is értettem, miért kell neki a hely: egy hatalmas létrát készült kivinni, de látszólag a súlya meg se kottyant neki. Nővérem elővett egy fehér gömböt a dobozból, amit időközben már lerakott az egyik asztalra, és éppen rakta volna fel, mikor elejtette. Az, amint leért, darabokra tört.
- Jaj, ne már! Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? - szidta magát In Jung, én pedig segíteni akartam neki, mikor megvágta a kezét. Elindultam felé, de Kyu megelőzött.
- Nyugi, semmi baj - nyugtatgatta a srác, de ekkor megállította őket Leeteuk.
- Hagyd csak, majd én elintézem - mondta, és segített a nővéremnek. Kyuhyun olyan "megnepróbáld,mertkinyírlak" nézéssel pillantott fel a csapat vezetőjére, majd "átengedte" neki a nővéremet. Amint eltűntek, a fiú rögtön elkezdett oda-vissza járkálni, addig, amíg Yesung le nem állította.
- Hé, nyugi már! Senki nem veszi el őt tőled..
- Dehogynem! Leeteuk ugyanúgy szereti őt.. Fuuu! - próbált kiszabadulni, de Yesung is erős volt, hát nem engedte.
- Nyugi már, superman! Ne hősködj már itt. Hűtsd le magad - javasolta a srác, akire felnézek és szeretem. Leültette Kyuhyunt egy székre, aki pár percig még nyugton is maradt.
- Nem bírom tovább! - állt fel a székből, és még mielőtt Yesung elkaphatta volna, felrohant.
- Reménytelen.. Hagyd - fogtam meg a fiú karját, aki visszanézett rám. Rögtön elvörösödtem, és inkább elfordultam.
- Szerintem is. Túlságosan szereti a nővéredet.. - szólalt meg egy olyan egy perces hallgatás után.
Nem egész öt perc múlva In Jung lejött. Arca teljesen paprikavörös volt, gondolatai máshol jártak. Nem akartam kérdezősködni, és aki oda is ment volna hozzá, arra csúnya pillantást vetettem, nehogy hozzá merjen szólni a nővéremhez.
Nem sokkal utána Leeteuk is leért, ugyanolyan paprikavörös fejjel, de ő dühösen. Tíz perc múlva a tomboló Kyuhyun is lent volt velünk. Mikor kicsit lehiggadt, odament Leeteukhoz. Mivel közel álltam hozzájuk, ezért értettem, mit sutyorognak.
- Ne haragudj az előbbiért. Tudom, hogy te is szereted őt, és ő is té.. Akarom mondani, tudod, milyen rossz volt az előbb látni titeket?! Tudod, hogy én is sze.. - magyarázkodott nővérem legjobb barátja, de ekkor félbeszakította Leeteuk.
- Tessék? Ő is szeret engem?
 Kyuhyun hevesen és elkeseredetten rázta a fejét, de már nem tudta kijavítani az igazságot. Leeteuk elvigyorodott.
- Sajnálom. Szerelemben és háborúban mindent szabad.
Azzal otthagyta az elkeseredett Kyut, és elkezdte a fát fényképezni, miközben In Jungot bámulta elég feltűnően..

*** Másnap reggel ***

Reggel hamar felébredtem, de még aludtam egy kicsit. Aztán arra keltem, hogy már szinte mindenki lent van, és reggelizik.. Legnagyobb meglepetésemre Yesung előtt sikerült lemennem a lépcsőn.
- Jó reggelt, Yesung, boldog karácsonyt! - mosolyogtam rá, ő pedig vissza.
- Neked is, Ji Won!
Mikor leértünk, gyorsan megreggeliztünk, majd körülnéztem. Láttam, hogy Leeteuk a távolban susmorog Donghaevel és Kanginnel. Valami itt bűzlik nekem.. Nagyon, naggggyyonnn bűzlik.
Ekkor Donghae odajött hozzám.
- Yesung?
Körülnéztem, és megláttam, amint Eunhyukkal beszélget a közelben. Feltűnés nélkül odaböktem a fejemmel, mire Donghae megfogta a kezem.
- Mi-mit csinálsz? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Te és Yesung  most szépen el fogtok menni beszélgetni. Nem, nem tűrök kifogást!
..de ekkor Leeteuk elkiáltotta magát.
- AJÁNDÉKBONTÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!
Donghae megállított, és szembefordított magával.
- Figyelj, Ji Won. Ha nem teszed meg, én mondom el Yesungnak, hogy szereted, megértetted? - zsarolt a legjobb barátom. Hát ez elképesztő! A legjobb barátom ellenem fordult?!
- Donghaeeeeeee..
- Semmi Donghae! Most mész, felhívod a szobádba és megbeszéled vele a dolgokat. Ennyi az egész!
- De.. Jó, jól van.
Remegő lábakkal odasétáltam Yesung mellé, és a fülébe súgtam, hogy mit szeretnék, ő pedig - legnagyobb meglepetésemre - nem kérdezett, csak bólintott. Én felmarkoltam az ajándékaimat, és felfelé mentem, nyomomban Yesunggal.
Mikor benyitottam, betessékeltem Yesungot, majd becsuktam az ajtót. A srác látta, hogy van benne kulcs.
- Nem zárod kulcsra? Te mondtad, hogy fontosat akarsz mondani.. Tudod, hogy ne zavarjanak meg - mondta, és egyre jobban elpirult. Én is pirultam, de kulcsra zártam az ajtót. Aztán leültem mellé, és az ajándékszalagokat piszkáltam.
- Hát, öö.. Izé.. Csak annyit akarok, hogy én.. Igazából nehéz ezt elmondani, mert.. Mert.. Életemben nem éreztem még így se-se-senki iránt.. - hebegtem össze-vissza.
- Ji Won.. - suttogta Yesung. Felnéztem rá, és hirtelen ajkai az enyémekre tapadtak.. MEGCSÓKOLT! Visszacsókoltam, és a nyakát átölelve a hajába túrtam. Ő csak magához szorította a derekam és a felsőtestem, és úgy csókolt, mintha ez lenne az utolsó alkalom erre: mohón, vágyakozón, szerelmesen és tüzesen. Aztán hirtelen megszakította a csókot, de nem engedett el.
- Erre gondoltál? - kérdezte, és egy gyors puszit nyomott a számra. Bólintottam, mire újra tüzesen megcsókolt. Úgy éreztem, elolvadok a karjai közt. Egy dologra vágytam mindennél jobban: érezni a szerelmét, ameddig csak lehet..

1. fejezet - "A" verzió

                                           In Jung

December huszonnegyedike van. Kint hideg szél fúj, a talajt hó borítja. Bent jó meleg van. Éppen egy fenyőfát díszítek tizenegy sráccal és egy lánnyal együtt. A tizenegy srác a Super Junior, Dél-Korea egyik legjobb fiúbandájának tagja. Az egyetlen lány a húgom, Lee Ji Won. Szeretünk a srácokkal lenni, főleg, mert mindketten totálisan bele vagyunk zúgva az egyikükbe. Én Leeteukot, a vezetőjüket szeretem, Ji Won pedig Yesungot, aki a harmadik legidősebb a csapatban. Milyen furcsa a sors, nem? Én öt évvel vagyok idősebb a húgomnál, és ugyanennyivel vagyok fiatalabb Leeteuknál. Az elején olyan volt, mintha a bátyám lenne, aztán egyre jobban felfedeztem, hogy milyen jóképű, milyen izmos, mennyire jól énekel és táncol.. És lásd, most meg már teljesen beleestem. Úgy tűnik, nagyon elgondolkodhattam, mert Kyuhyun böködését sem vettem észre.
- Hééé, In Jung! Ne csak állj itt, hanem segíts a díszítésben! - nézett rám vigyorogva. Bólintottam, kissé kábultan, és csak néztem, ahogy Leeteuk a csúcsdíszt rakja fel a fenyőre.
- Később nem értél volna rá.. - szólt hozzá Yesung. Közben végig - a neki háttal álló - húgomon legeltette a szemét.  Egyébként Yesungon is látszik, hogy szereti Ji Wont, csak nem meri bevallani. Ha tehetné, egész nap csak őt bámulná.. Kyuhyun pedig engem bámul mindig, és megpróbál mindent megtenni, hogy őt szeressem.. De hiába. Nem tehetek róla, ha Leeteuk ellopta a szívem.
Az említett srác (az idősebb) éppen most mászott le a létráról, és megbökte a vállam.
- In Jung, kicsit arrébb tudnál menni? Köszi - mosolygott rám kedvesen. A szívem majd' kiugrott a helyéről, és - én hülye.. - arrébb mentem, így el tudott menni mögöttem.
Hogy ne látszódjon, mennyire zavarban vagyok, megpróbáltam újra elkezdeni a díszítést, de leejtettem a díszt. Az a padlóra érkezve hatalmas csattanással eltört.
- Jaj, ne már! Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? - korholtam magamat, és sajnálkozva elkezdtem szedegetni a darabokat. Igen ám, de az egyik megvágta a kezem.. Elég mély sebet okozva.
- Nyugi, semmi baj - nyugtatgatott Kyuhyun, és már vinni akart a szobámba - mert együtt lakunk a fiúkkal -, mikor Leeteuk megállította.
- Hagyd csak, majd én elintézem.
Kyuhyun szemében láttam valamit, ami hasonlított a "megnepróbáld,mertkinyírlak" nézésére. Majdnem elkezdtem nevetni, de ekkor erős fájdalom nyilallt az ujjamba. Feljajdultam, és Leeteuk aggódva nézett rám.
- Mi a baj? - kérdezte jóságosan.
- Csak.. Csak egy kicsit fáj, semmi vész - válaszoltam, de majdnem elcsuklott a hangom, mikor a szemébe néztem. Te jó isten..
Beértünk a szobámba. Meg akartam keresni az elsősegély-dobozomat, de ekkor Leeteuk leültetett az ágyra.
- Hagyd, majd én megkeresem. Hol van?
- Ott, a felső polcon - mutattam a ruhás szekrényemre. Egy ideig eltartott, amíg megtalálta, mert ő a maga 173 centi magasságával még a koreai srácok körében sem volt túl magas. Végül levette, és gyorsan lefertőtlenítette a sebet. Kiderült, mi szúrt: beleállt egy szilánk az ujjamba. Azt óvatosan kiszedte, majd lefertőtlenítette és bekötözte. Végül megfogta a kezem, hogy megcsodálja a munkáját.
- Készen is vagyunk. Fáj még? - mosolygott rám kedvesen. Elájulok ettől a fiútól..
- Nem, már nem.. Köszönöm - mosolyogtam vissza rá. Egy ideig csak egymás szemébe néztünk, majd azt vettem észre, hogy egyre közeledik a szánk egymáshoz.. Már csak három centire volt a szám az övétől.. Már csak kettőre.. Aztán egyre..
- Jól van a kezed, In Jung? - rontott be Kyuhyun. Szinte lángolt a tekintete a dühtől.
Leeteukkal szétrebbentünk, és mindkettőnknek vörös volt a feje, mint a paprika. Nem mertünk újra egymásra nézni.
- Öhm.. Igen, Kyu, ne aggódj. Menjünk, díszítsük tovább a fát..

                                      Leeteuk

- Megmondtam, hogy meg ne próbáld - nézett rám dühös szemekkel Kyuhyun, miután In Jung kiment. Én ugyanolyan, sőt, ha lehet, még dühösebb voltam, mint ő.
 - Megmondtam, hogy ne merj közbe avatkozni - sziszegtem, majd még hozzátettem: - Legközelebb nem lesz ilyen. Ezt még meg fogod járni!
Azzal kiléptem az ajtón, és otthagytam a dühös Kyut. Már eltelt tíz perc, mire lejött. 
- Leeteuk, beszélhetnénk? - kérdezte folytott hangon tőlem. Felhúztam a szemöldököm. - Kérlek!
- Rendben.. Mi bajod van? - tettem karba kezeimet, és vártam válaszát.
- Ne haragudj az előbbiért. Tudom, hogy te is szereted őt, és ő is té.. Akarom mondani, tudod, milyen rossz volt az előbb látni titeket?! Tudod, hogy én is sze..
Mit mondott? In Jung is szeret engem? 
- Tessék? Ő is szeret engem?
Kyu hevesen rázta a fejét, de már nem tudta eltussolni az igazat. Elvigyorodtam.
- Sajnálom. Szerelemben és háborúban mindent szabad.
Azzal boldogan lefényképeztem az elkészült karácsonyfánkat. Közben szinte minden pillanatban ránéztem In Jungra..

*** Másnap reggel ***

Reggel már ajándékok voltak a fa alatt. Sejtettem, hogy ki tehette oda őket, mert az éven Ryeowook volt a felelős érte. Úgy tűnik, elsőként értem le. Mikor leültem reggelizni, akkor jött le még Shindong, Eunhyuk és Sungmin is. 
- Jó reggelt, srácok! Boldog karácsonyt!
- Boldog karácsonyt, Leeteuk! - visszhangozták kórusban. Elmosolyodtam. Majd, mikor megláttam a következő embert, aki lejön a lépcsőn, szinte kiesett a vajas pirítós a kezemből..
- Oh, jó reggelt, In Jung! Boldog karácsonyt - mosolyogtam rá kedvesen, bár kicsit nagyon zavarban voltam. 
- Oh, viszont - mondta pirulva. Akkor Kyunak csak igaza lehetett..
Nemsokára már mindenki leért, és együtt reggeliztünk meg. Kaja után megkerestem Kyuhyunt, mert aznap ő volt a soros a mosogatásban. Aztán, mikor ő elkezdte a munkát, megkerestem Donghaet és Kangint. Először Donghaevel beszéltem. Ji Wonnak akartam jó dolgot okozni, hogy ezzel szép napja legyen, meg el is nyerjem a nővére szívét.
- Figyelj, haver.. Meg kéne oldanod azt, hogy Yesung és Ji Won egy szobába kerüljenek, úgy, hogy senki ne törjön rájuk, jó? Tudok Ji Won érzéseiről. Eléggé nyilvánvalók - mosolyogtam. - Rendben?
- Oké, meglesz. Én annak csak örülök, ha a legjobb barátom boldog - mosolygott Donghae is, és már szaladt a dolgára. Ekkor Kanginhez fordultam.
- Neked csak annyit szeretnék mondani, hogy légy szíves, próbáld meg  Kyut lefoglalni, amíg én In Junggal beszélek.. Tudod, eléggé féltékeny típus - vigyorogtam. Kangin csak bólintott.
- Bízhatsz bennem. Megteszem, amit tudok.
- Köszönöm, nagyra értékelem!
..és mentünk a dolgunkra. Úgy láttam, hogy  mindenki végzett mindennel, még Kyuhyun is a mosogatással, ezért beálltam a fa elé, és elkiáltottam magam: 
- AJÁNDÉKBONTÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!
Mindenki szaladt felém, én pedig megragadtam In Jung vékony csuklóját - pont az esetem -, és a fülébe suttogtam, hogy jöjjön fel velem a szobámba, beszélni akarok vele, és hozza az ajándékait is. Bólintott, majd mindent összeszedtünk, ami a miénk volt, és gyorsan felrohantunk. Ott kulcsra zártam az ajtót, majd a lány felé fordultam.
- Tudod, bomba-biztos Kyu-védőrendszer - nevettem el magam, mire In Jung is nevetni kezdett. Elkezdte bontogatni az ajándékait. Éppen azt bontotta, amit Kyuhyuntól kapott.
- De jó! Egy napló - mosolygott, majd félretette. Az enyémet vette a kezébe. Egy ponton úgy látszott, túl erősen kötöttem meg, ezért alig tudta kibontani.
- Várj, segítek - mentem hozzá közelebb, és egy rántással meglazítottam a csomagolást. De mikor a szemébe néztem, megint azt a különös dolgot éreztem, mint akkor, mikor a fát díszítve megvágta a kezét..
Egyszer csak azon kaptam magam, hogy a szánk megint három centire van egymásétól. Nemsokára ebből két centi lett, majd egy.. Utána fél.. És abban a percben, ahogy összeért a szánk, minden érzelmünk benne volt a csókban. Olyan hevesen csókolt, hogy ledőltem az ágyra. Majd - levegőhiány miatt - pár percig felfüggesztettük ezt a tevékenységet.
- Akkor ez most mit jelent? - kérdezte tőlem reménykedve. Ezt a kérdést egész egyszerűen "hülye kérdés"-nek titulálnám, ha nem Róla volna szó.
- Igazából.. Már régen meg akartam kérdezni.. Lee In Jung, leszel a barátnőm? - néztem mélyen szép szemeibe, és újra meg akartam csókolni, de ő előbb cselekedett. A csókunk végén megszólalt.
- Ez elég válasz a kérdésedre?
Bólintottam, majd leraktam az ajándékomat az asztalra, és ledöntöttem őt is az ágyra.
- Ugye, most nem AZT akarod? - kérdezte tőlem félelemmel teli hangon.
- Nem, az még túl gyors lenne - mosolyogtam, majd hozzátettem: - Egyelőre csak érezni szeretném, hogy szeretsz..