1. fejezet - "B" verzió

Ji Won

A legjobb barátommal, Donghaevel beszélgettem és viccelődtem fenyőfadíszítés közben. A többiek is egymással beszélgettek és poénkodtak. Ez volt az első karácsonyom a Super Juniorral, és a nővéremnek is. Ő elgondolkodva állt, kezében egy doboz műanyag, fehér gömböt tartva. Már éppen készültem odamenni hozzá, mikor Kyuhyun oldalba bökte.
- Hééé, In Jung! Ne csak állj itt, hanem segíts a díszítésben!  - hallottam a fiú hangját. Ekkor Leeteukra néztem: láthatóan bosszús volt. Köztudott volt, hogy Leeteuk szerelmes a nővérembe, a nővérem pedig belé. Csak hogy ezt pont az érintettek nem tudták.. Később az idősebb fiú már a csúcsdíszt rakta fel. Még szinte semmi nem volt a fán, de ő már felrakta azt.. Bizonyára ez járhatott egy másik ember agyában is, mert meghallottam a hangját, amitől szívem hevesebben vert.
- Később nem értél volna rá.. - szólt közbe Yesung. Ha jól hallottam, a hang a hátam mögül jött. Tehát ő a hátam mögött van, és ha egy kis szerencsém van, engem bámul.. Görcsbe rándult a gyomrom, és erőt vett rajtam a megfelelési kényszer. Ekkor hallottam Leeteuk hangját.
- In Jung, kicsit arrébb tudnál menni? Köszi - mondta, miközben a nővérem vállát megkocogtatta. Meg is értettem, miért kell neki a hely: egy hatalmas létrát készült kivinni, de látszólag a súlya meg se kottyant neki. Nővérem elővett egy fehér gömböt a dobozból, amit időközben már lerakott az egyik asztalra, és éppen rakta volna fel, mikor elejtette. Az, amint leért, darabokra tört.
- Jaj, ne már! Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? - szidta magát In Jung, én pedig segíteni akartam neki, mikor megvágta a kezét. Elindultam felé, de Kyu megelőzött.
- Nyugi, semmi baj - nyugtatgatta a srác, de ekkor megállította őket Leeteuk.
- Hagyd csak, majd én elintézem - mondta, és segített a nővéremnek. Kyuhyun olyan "megnepróbáld,mertkinyírlak" nézéssel pillantott fel a csapat vezetőjére, majd "átengedte" neki a nővéremet. Amint eltűntek, a fiú rögtön elkezdett oda-vissza járkálni, addig, amíg Yesung le nem állította.
- Hé, nyugi már! Senki nem veszi el őt tőled..
- Dehogynem! Leeteuk ugyanúgy szereti őt.. Fuuu! - próbált kiszabadulni, de Yesung is erős volt, hát nem engedte.
- Nyugi már, superman! Ne hősködj már itt. Hűtsd le magad - javasolta a srác, akire felnézek és szeretem. Leültette Kyuhyunt egy székre, aki pár percig még nyugton is maradt.
- Nem bírom tovább! - állt fel a székből, és még mielőtt Yesung elkaphatta volna, felrohant.
- Reménytelen.. Hagyd - fogtam meg a fiú karját, aki visszanézett rám. Rögtön elvörösödtem, és inkább elfordultam.
- Szerintem is. Túlságosan szereti a nővéredet.. - szólalt meg egy olyan egy perces hallgatás után.
Nem egész öt perc múlva In Jung lejött. Arca teljesen paprikavörös volt, gondolatai máshol jártak. Nem akartam kérdezősködni, és aki oda is ment volna hozzá, arra csúnya pillantást vetettem, nehogy hozzá merjen szólni a nővéremhez.
Nem sokkal utána Leeteuk is leért, ugyanolyan paprikavörös fejjel, de ő dühösen. Tíz perc múlva a tomboló Kyuhyun is lent volt velünk. Mikor kicsit lehiggadt, odament Leeteukhoz. Mivel közel álltam hozzájuk, ezért értettem, mit sutyorognak.
- Ne haragudj az előbbiért. Tudom, hogy te is szereted őt, és ő is té.. Akarom mondani, tudod, milyen rossz volt az előbb látni titeket?! Tudod, hogy én is sze.. - magyarázkodott nővérem legjobb barátja, de ekkor félbeszakította Leeteuk.
- Tessék? Ő is szeret engem?
 Kyuhyun hevesen és elkeseredetten rázta a fejét, de már nem tudta kijavítani az igazságot. Leeteuk elvigyorodott.
- Sajnálom. Szerelemben és háborúban mindent szabad.
Azzal otthagyta az elkeseredett Kyut, és elkezdte a fát fényképezni, miközben In Jungot bámulta elég feltűnően..

*** Másnap reggel ***

Reggel hamar felébredtem, de még aludtam egy kicsit. Aztán arra keltem, hogy már szinte mindenki lent van, és reggelizik.. Legnagyobb meglepetésemre Yesung előtt sikerült lemennem a lépcsőn.
- Jó reggelt, Yesung, boldog karácsonyt! - mosolyogtam rá, ő pedig vissza.
- Neked is, Ji Won!
Mikor leértünk, gyorsan megreggeliztünk, majd körülnéztem. Láttam, hogy Leeteuk a távolban susmorog Donghaevel és Kanginnel. Valami itt bűzlik nekem.. Nagyon, naggggyyonnn bűzlik.
Ekkor Donghae odajött hozzám.
- Yesung?
Körülnéztem, és megláttam, amint Eunhyukkal beszélget a közelben. Feltűnés nélkül odaböktem a fejemmel, mire Donghae megfogta a kezem.
- Mi-mit csinálsz? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Te és Yesung  most szépen el fogtok menni beszélgetni. Nem, nem tűrök kifogást!
..de ekkor Leeteuk elkiáltotta magát.
- AJÁNDÉKBONTÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!
Donghae megállított, és szembefordított magával.
- Figyelj, Ji Won. Ha nem teszed meg, én mondom el Yesungnak, hogy szereted, megértetted? - zsarolt a legjobb barátom. Hát ez elképesztő! A legjobb barátom ellenem fordult?!
- Donghaeeeeeee..
- Semmi Donghae! Most mész, felhívod a szobádba és megbeszéled vele a dolgokat. Ennyi az egész!
- De.. Jó, jól van.
Remegő lábakkal odasétáltam Yesung mellé, és a fülébe súgtam, hogy mit szeretnék, ő pedig - legnagyobb meglepetésemre - nem kérdezett, csak bólintott. Én felmarkoltam az ajándékaimat, és felfelé mentem, nyomomban Yesunggal.
Mikor benyitottam, betessékeltem Yesungot, majd becsuktam az ajtót. A srác látta, hogy van benne kulcs.
- Nem zárod kulcsra? Te mondtad, hogy fontosat akarsz mondani.. Tudod, hogy ne zavarjanak meg - mondta, és egyre jobban elpirult. Én is pirultam, de kulcsra zártam az ajtót. Aztán leültem mellé, és az ajándékszalagokat piszkáltam.
- Hát, öö.. Izé.. Csak annyit akarok, hogy én.. Igazából nehéz ezt elmondani, mert.. Mert.. Életemben nem éreztem még így se-se-senki iránt.. - hebegtem össze-vissza.
- Ji Won.. - suttogta Yesung. Felnéztem rá, és hirtelen ajkai az enyémekre tapadtak.. MEGCSÓKOLT! Visszacsókoltam, és a nyakát átölelve a hajába túrtam. Ő csak magához szorította a derekam és a felsőtestem, és úgy csókolt, mintha ez lenne az utolsó alkalom erre: mohón, vágyakozón, szerelmesen és tüzesen. Aztán hirtelen megszakította a csókot, de nem engedett el.
- Erre gondoltál? - kérdezte, és egy gyors puszit nyomott a számra. Bólintottam, mire újra tüzesen megcsókolt. Úgy éreztem, elolvadok a karjai közt. Egy dologra vágytam mindennél jobban: érezni a szerelmét, ameddig csak lehet..